Mitől téli a téliszalámi? – Innováció és hagyomány a Bonafarm Csoportnál
Show notes
Mesterséges intelligenciával tartják számon az egyik legkorszerűbb mohácsi vágóhídon feldolgozott évi 1 millió állatot, a húsokat egyedi azonosítóval látják el, és végigkövetik azokat egészen a végtermékig. A Pick szalámival másfél évszázados hagyományt tudhatnak maguk mögött, de ahol csak lehet, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás és a robotizáció már nagy szerepet kap, bár még mindig vannak munkafolyamatok, amelyek így nem válthatóak ki. A takarmánytenyésztésre ugyanúgy hangsúlyt fektetnek, mint az ökolábnyom-csökkentésre, a technológiának köszönhetően pedig csak célzottan, szükség szerint alkalmaznak növényvédő-szereket vagy műtrágyát, miközben 2-3 liter helyett már csak maximum fél liter vizet használnak fel 1 kg hús feldolgozásához. Éder Tamástól, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatójától ezt mind megtudhatjuk a legújabb Ipar Hangjai epizódban, ahogy azt is, mitől téli a téliszalámi, és milyen húst vásároljunk, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy az állat nem csak GMO-mentes takarmányt fogyasztott, de játékokat is kapott tartás közben.
Transcript
Köszönöm a kedves nézőket, a kedves hallgatókat, ez az ipar hangjai podcast legfrissebb, legújabb epizódja, adásunk most is a Siemens Z. R. T. szakmai támogatásával készül, a vendégen pedig Éder Tamás is köszönöm szépen, hogy itt vagy, a Bona Farm Z R T vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, úgyhogy ma húzni fogunk legfőképpen azt hiszem, ebben a beszélgetésben. Köszönjük szépen, hogy itt vagy. Szóval ipar hangjai, És akkor rögtön hogy kerül a szalámi az asztalra, hogy kerül a pikk szalámi mondjuk a a vásárlóhoz, miből lesz a pikk szalámi, a a sertés útja, amíg az asztalra kerül. Tán ebbe minden benne lehet, igen, meg egy picit ki is tágítanám, hogyha megengeded, mert a a farm uh büszke arra, hogy a, valóban a szántóföldtől az asztalig uh bírja a termelés koordinációját. Ugye mi egy olyan cégcsoport vagyunk, ahol a mezőgazdasági területeken a szántóföldi növénytermesztés az egy nagyon fontos terület, és a szántóföldi növénytermesztésen előállítjuk azt a takarmányt, amely takarmányt uh megetetjük az állatainkkal, illetve a velünk tartósan együttműködő integrációs partnerek állataival, És akkor ezeket az állatokat a modern koryszerű vágóhidunkon mohácson levágjuk, feldolgozzuk és az innen keletkező húsból megy alapanyagként a Pixzeged Z. R. T.hez az a hús, amiből többek között téli szalám is lesz. Tehát ez egy hosszú termékpálya, mi az egészet kontrolláljuk, a hús tekintetében, uh kifejezetten nagy százalékban valóban csak az általunk előállított és partnereink által előállított uh alapanyagból dolgozunk, itt a az integráció foka az nagyon erős. uh van még két termékpályánk, a tej és a baromfi, ahol szintén van uh integráció, illetve van saját termelés is, de itt a a saját, illetve a közvetlen integrált partnerek által előállított alapanyag mennyisége, a teljes alapanyag mennyiségő kisebb, úgyhogy ilyen értelemben a sertés a leginkább reprezentatívabban a farmra nézve. Igen, de ez a több lábon állás ez fontos, mert tudjuk, hogy, azért ez egy sok mindennek kitett iparág, az élelmiszeripar is, tehát nem baj, hogyha ha van sertés, nem baj, hogyha van tej, És nem baj, hogyha van baromfi, mert, mert nagy Isten bárhol bármi történhetett az elmúlt évtizedekben sok példát láttunk itt Magyarországon. Ezen is túl lehet még lépni, mert nem csak az jó, hogy több szektorban vagyunk érintettek, amelyeknél nyilván a gazdasági folyamatok nem mindig ugyanúgy zajlanak, hanem az, hogy egy szektoron belül, vagy egy ágazaton belül az alapanyag termeléstől a végtermék előállításig mindenhol jelen vagyunk, ennek is óriási kiegyenlítő szerepe van. Csak, hogy megint maradjak a sertésnél. a az élősertés ára Magyarországon, az követi a a a német jegyzést. Most a részletekbe ne menjünk bele, ez hullámozhat éven belül is, évek között is. Ugyanakkor a készítmények uh végső ára az kevésbé hullámzó. Úgyhogy nagyon sokszor, vagyunk olyan szituációban, hogy az élő sertés magas ára miatt mondjuk a mezőgazdasági uh részlegünk, a sertést tenyésztő részlegünk az jelentős profittal zár, de ugye ez alapanyagként megemelkedett könyköltséget jelent a feldolgozásban, úgyhogy a feldolgozónk az meg hát kisebb jövedelemmel zár. Tehát a termékpálya egész jövedelme lehet, hogy megvan, de a belső struktúrája az bizony évről évre változik. És ez nekünk nagyon fontos egy ilyen biztonsági, uh lehetőséget ad arra, hogy, hogy viszonylag kiegyenlített jövedelmezőséggel tudjunk egy egy termékpályán évről évre mozogni. Ráadásul a pixel, amit említettük, meg említettem én is, hát itt azért már nagyon sok évtized, sőt évszázadról van, szóval több mint száz százötven. uh hát ha odaugrunk a szalámihoz, akkor uh el kell mondani, hogy a a a szalámi, Olyan értelemben egy nagyon érdekes terméke, azt gondolom a magyar élelmiszeriparnak, a a téli szalámi, hogy ez most már több mint másfél évszázados hagyományokkal bír, és a másfél évszázad során jelentős technológiai változások mentek végbe a termék előállításában. De a termék még mindig ugyanaz. Hát majd belemegyünk bele benézünk Mohácsra, az egymillió sertés az egy óriási szám, azt szerintem nagyon kevesen tudják, hogy egy évben ennyi állatot lehet feldolgozni, de, de maradjunk még a szaláminál, hogy hogy miért téli és miért maradt ugyanaz a tradíciók miatt a termelés logikáját nézzük elnézés, akkor menjünk vissza Mohácsra, akkor majd becsomagoljuk. Mi előállítunk éves szinten az integrációs körünkkel együtt ilyen hatszázhatszázötvenezer élő sertést, vágó sertést. és vásárolunk is a piacon. Ezek kerülnek a a mohácsi vágóhídra, ahol Magyarországon tényleg a a mind a mai napig talán a legkorszerűbb körülmények között kerülnek feldolgozásra, ugye ez, ez egy tíz év körüli vágóhíd, modern, ahogy, ahogy mondtad, egy műszakban egymillió állat feldolgozására képes uh cég, tehát, hogyha több műszakot futtatnánk, ha lenne kereslet több műszakra, akkor tudnánk mi levágni egy világos műszakban egymilliót tudunk levágni. Ez az, amit most az elmúlt évek során egyébként többé-kevésbé meg is tesszük. uh Itt is el kell azt mondanom, hogy uh tehát a a B csoport a szántóföldi növénytermesztéstől a a végtermék gyártásig, próbál uh az adott modern megoldásokkal élni, ott, ahol az a hagyományokat nem, fordítja, nem ferdíti. A a szántóföldi növénytermesztésnél épp úgy élünk a a precíziós gazdálkodás lehetőségével, mint ahogy az állattenyésztésben alkalmazunk olyan, uh tulajdonképpen robot irányította megoldásokat, amelyek modernek, korszerűek, kiváltják az embert, és azon túl, hogy hatékonyságot javítanak, azon túl egyfajta minőségű garanciát adnak a a a termelésünkbe. A Bonafam csoport szántóföldi növény termesztése, a modern technológiai megoldások területén az élőbe, tartozik ma Magyarországon, olyan megoldásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a talajnak a a felhasználását, kicsi a környezeti lábnyomunk, nem alkalmazunk talajforgatást például, a precíziós tevékenység adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, ezáltal, csökkentett üzemanyag felhasználásunk van egy hektárra csökkentett növényvédőszer használat használunk szervestrágyát is, de a műtrágyát is köszönhetően ennek a precíziós gazdálkodásnak olyan célszerre tudjuk lökni. Na, tehát ilyen modern megoldásokat ott is alkalmazunk, csak úgy, mint az állattenyésztésben, ezeket a modern technológiai megoldásokat, ezeket a az élő állat feldolgozást, is próbáljuk maximálisan használni, És utána a készítmény gyártás során is, ismétlem, ott, ahol ez a hagyományokat semmilyen formában nem, nem sért. A hagyományokig eljutunk, majd a százötven évig meg a a neves penészes szalám még, de az egy kulcsmondat volt, amit mondtál, szerintem És ezt, ezt, ezt mindenki átérzi És tudhatja, hogy, hogy munkaerő kiváltásról van. Szóval nyilván egy munkaerő igényes ágazat, egy szakma, És ahol lehet, sokkal precízebben lehet meg nyilván nem lehet mindenhol, És ezt majd elmondod, hogy, hogy mondjuk ott belül Mohácson, ott mi az, amit ki lehet váltani gépekkel, szalagokkal, robotokkal És mi az, amit nem, de de az irány az nyilván az, hogy az emberi munkát amennyire lehet uh háttérbe kell szólítani, mert hogy nagyon kevés áll rendelkezés ez így van, ez általános élelmiszer probléma általános probléma igen, én azt gondolom, de az élelmiszeripart talán még jobban érintette az elmúlt évek során, mert azért valljuk meg őszintén, az élelmiszeripar az nem egy kényelmes munkahely. A modern feldolgozásnak a lényege az, hogy elérjünk egy olyan üzemi méretet, ahol a leghatékonyabb technológiai megoldásokkal, az egységyi kibocsátásra jutó ökológiai lábnyomunk, csökkenteni tudjuk. A vágásnál például nagyon jól mutatja a vízfelhasználás. Tehát egy egy régebbi üzem esetében egy kilogramm végtermék húsra akár két és fél három liter víz is jutott ilyen felhasznált víz. Most a modern vágóhidak már ott tartanak, és ide tartozik a mohácsi is, hogy ilyen fél liter körül, vagy az még el sem érő vízzelhasználás van, és ugyanez érvényes egyébként a az elektromos energia és az időre, így van, de el kell érni egy küszöb méretet, és olyan technológiai megoldásokat, automatizációs megoldásokat, robotizációs megoldásokat kell alkalmazni, amelyek ezt lehetővé teszik, és nem csak, hogy gyorsítják, pontosítják a munkamenetet, hanem érdemben csökkentik a, a veszteséget, az anyag veszteséget, az élő munkát próbálja az élelmiszeripar ezenből a húsipar és és ezen a bona farm is, ahol lehet helyettesíteni, és nagyon sok olyan megoldás van, ahol már ilyen félautomatizált, tehát az embernek még ott kell lenni, de azért már a gép végzi el azt az, tevékenységet és a gép az pontosan végzi el, ugyanúgy végzi el reggel nyolckor, mint délután ötkor, ebből adódóan a keletkezett végtermék az az homogénnek tekinthető. Ugye ez nagyon fontos ma már, mert azt várja el a fogyasztó, hogy az legyen, mindig ugyanaz legyen, mindig ugyan jó legyen a minőség. Most ugyanakkor az az igazság, hogy a a húsiparban van egy olyan rész, ahol még nem igazán sikerült a a szakmunkát, az emberi szakmunkát kiváltani, ez a, ez a csontozás darab. Tehát amikor a a a féltestből, azok a alapanyagok kereskedelem, hogy a fogyasztói elvárás az eléggé kegyetlen, utána már a bontás utáni szeletelése az már automatikusan működhet, de magának a kibontásnak, annak egyelőre a szakmai munka igénye olyan erős, hogy ennek a, ennek a robotizációja még jól nem megoldott. Vannak erre kísérletek, Ugye Magyarország azért egy, nem egy nagy húsipari hatalom Európában, jóval nagyobb kapacitású vágóhidak, illetve nagyobb kapacitású húsipari cégek működnek Európában és a világon is, és hát bizony német, dán cégeknél előrehaladott kísérletek zajlanak ezeknek a folyamatoknak az automatizálása, mesterséges intelligencia, robotizáció, de, de inkább, inkább kevesebb, mint több sikerrel egy előre, tehát ez egy nagyon igényes, igényes dolog, Hát azt onnan tudom, hogy én ismerek olyan hentes kollégát, aki Németországban dolgozik most már két évtized, de nem is talán azt hiszem nem is egyet, tehát kellenek még ott is hentesek, sőt magyar hentesek is kellenek. Tehát ugye a magyar hánynak az egyik az, hogy nagyon sokan elmentek az elmúlt másfél két évtizedben, Istennek hála azért már jönnek vissza, mert például mi is tudunk már olyan munkakörülményeket biztosítani számukra, mint amilyet Németországban kapnak. De az a lehetőség, vagy a technológia az IT előre tudott lépni, az melyik terület, ha ott bent vagyunk még mindig mohácson. Alapvetően, ami így számomra a legizgalmasabb, az a, az a nyomon követés, például azt kell látni, hogy A. I. alapú sertésszámlálás zajlik a a Vágóhídon. Tehát bejön a falka, és ezt egy A. I. alapú rendszer számolja meg pontosan, tehát most olyan ember számolgatja, hogy hány, uh állatkerűbe, És ezt követően, amikor már a féltest mozog, akkor innentől kezdve egyedi azonosítása van minden egyes féltestnek, és a hozzárendelt egyéb kvázi vonalkód, kvázi vonalkód így van, és ez végig követi a késztermékig. Tehát azt mondhatom, hogy, a csomagolt szeletelt, lefóliázott termékig, ez a, ez a kód végig követi a termék életét, ez mind ugye IT alapú nyomon követés, és ez azért nagyon fontos, mert a ugye az élelmiszerek esetében a nyomon követhetőség, az esetleges probléma, felmerülése esetén egy egy nagyon nagyon fontos szabály, de ahol még nagyon fontos ilyen IT alapú megoldásaink vannak, azok a környezet vizsgálata, a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése, ugye egy élelmiszeri prizemben nagyon fontos, hogy milyen hőmérsékleten zajlanak a folyamatok. uh szenzorok folyamatosan vizsgálják nemcsak a léghőmérsékletet, hanem az adott alapanyagnak a hőmérsékletét, és amint valami probléma van, azonnal megy a jelzés a a a rendszerbe, és akkor a szükséges lépéseket meg tudják tenni. Amikor ezeket a hús, a különböző húsrészeket különböző ládákba tesszük, akkor ezek a ládák, ezek kapnak egy ilyen kódot, hogy na akkor ebben bőrös csontos karaj van. ezután innentől már automatikusan megy a raktárba, ahol a különböző szakember mondja, hogy mi van benne, ez így van. És utána a többiek, a nem tudom én a csomagolók, meg azok, akik már útjára bocsátják majd a megrendelők felé, azok ezen kód alapján határozzák meg a terméket. Van olyan együttműködésünk, kutatásunk kis céggel, hogy fénykép alapú, felismerése, hogy a kódot, mint ahogy a bocsánat, igen, igen, hogy a csomagolóra, a termék egyébként. Hát mondtad, hogy tíz éves Mohács, akkor ez a technológia akkor már a rendelkezésre, És akkor már így építettétek föl ezt a vágat, mert én nem emlékszem a hírekre, csak azért, ez az egymilliós szám nekem annyira hihetetlen volt És lehetetlen volt. Nagyon érdekes ez a sokaknak megmaradt a nemzetközi küszöbméretnek a nemzetközi értem versenyüszöbméretnek az, az. Jó, csak egy átlag felhasználó nagynak, tehát akkor már ez a technológia, ez az IT, Ez egy folyamatos folyamatos fejlesztésben vagyunk gyakorlatilag én azt gondolom, hogy ma senki nem engedheti meg magának, hogy na, most elindítottam egy modern üzemet, és akkor tíz évig ücsörgök, nem. A B Fm csak ugye egy példát mondjak, minden évben részt vesz valamilyen formában a nemzeti agrárgazdasági kamerának van egy tech lab rendezvénye, ahol ilyen technológiai garázs cégeket hív össze, És a a magyar mezőgazdaság és élelmiszer szereplői által megrendelésekre keres választ. És nekem van egy problémám, és akkor jössz, tudsz-e valamit mondani, amit az előbb említettem, hogy ilyen képalapú felismerés, ez a húsok esetében, ez egy ilyen program keretei között indult el, nem végeztünk, nem vagyunk a végén, nincs még meg a végső eredmény, de, de talán majd egyszer lesz. Illetve hát ugyanilyen volt a a falkasertés számlálási alapú rendszerünk is. Tény, hogy az elmúlt két három évtizednek a az élelmiszer forgalom szempontjából egyik nagy változása az, hogy a kiskereskedelmi láncok nagyon erősen elkezdtek nyomulni, és saját márka alatt futtatni termékeket. És ez bizony a a a tőkehúsoknál is érzékelhető, és bizony a húskészítményeknél is. Különösen izgalmas ez azért, mert a az elmúlt évek során a kiskereskedelmi versenyt azok a szereplők nyerik, akik a leginkább uh érdekeltek ezen a területen, ezek a diszkont láncok. Ugye ők azok, akik, döntően úgynevezett private label vagy saját márkás termékeket forgalmaznak. Olyan megbízható, alátámasztott szám, hogy na X. százaléka a forgalomnak ennyi meg ennyi private label ebben és ebben a termék esetében ilyen nem áll rendelkezésre, vannak piaci felmérések, én azt tudom mondani, hogy a húskészítmények esetében Magyarországon valahol az európai átlagnak megfelelne negyven ötven százalék közötti ma már a private label nek a a részesedése. uh Én azt gondolom, hogy a private labour részesedés az a tőke húsok esetében sem tér el ettől érdemben, de ugye nagyon sok esetben pedig, hát nem brendidelt hús megy ki. Hát az ugye a ládákban kimegy a henteshez, ott csak azt látod, hogy tarja karaj, vagy nem tudom mi. A csomag gólt, előre csomagolt húsok esetében van mód arra, hogy brandelt terméket csinálj, valami extra hozzáadott értéket rátegyél, és akkor ezáltal megkeresd azokat a piaci szegmenseket, akik érdekeltek abban, hogy, hogy ilyet keressenek. És ilyen van nekünk egyébként, és nagyon büszkék vagyunk, a a p friss hús, amit Mohácson állítunk elő, az egy uh olyan, uh hústermék, az ilyen előre csomagolt, dozolt uh szeletelt uh hústermék, amely, lényegesen nagyobb hozzáadott értékkel rendelkezik, mint egy átlagos hús. Egyrészt úgynevezett uh antibiotik használás zajlik az Így van, tehát nincs az, ami általában azért a nagyüzemi állattartásban még talán ma is sok helyen gyakor takarmánya nem beteg, ezeknél az állatoknál ilyen nincs, uh életükben uh GMO mentes takarmányt kapnak, tehát biztosan. uh mert azért tudjuk azt, hogy, hogy Magyarországon is és Európában is, a a fehérje takarmány egy része az bizony GMO s, mert a szóját azt Dél-Amerikából meg Észak-Amerikából be kell behozni. Mi ezen állatokat uh garantáltan GMO mentesen takarmányozzuk egész életük során, És a harmadik ilyen differenciáló faktor ennél a terméknél az az, hogy a a az egyébként is szigorú európai uniós állatjóléti követelményekhez képest egy még szigorúbb követelmén rendszert állítottunk föl, itt sokkal kisebb a sűrűség, vannak mindenféle játékok bepakolva az állatoknak, úgyhogy uh a levegő és a víz tisztaságra is extra módon odafigyelünk. Tehát itt ez a három többlet, A megjelenik az állat akkor ezt tudjuk. igen, ugye több mint százötven évvel ezelőtt uh Magyarországon nem csak Szegeden, de szinte párhuzamosan elég sok helyen kezdődött el a a szalámi gyártás. Olasz mintára, általában olasz mesterektől tanult, módon, így történt ez Szegeden is a Pikk Márk, aki terménykereskedelemmel is foglalkozott, és akkor találta ezt a kiegészítő tevékenységet, hogy hát itt lehet télen szalámit csinálni, amikor kevésbé izgalmas a terménykereskedelem el lehet foglalni magát. Olasz receptúrát magyarosítva, a magyar közízléshez kicsit hozzá alakítva, alakította ki azt a szalámit, A az olasztól annyiban eltért, hogy uh szamár húst nem tartalmazott, az olasz az a dél olasz, amit ő hozott, az a szará húst is tartalmazott, ez itt nem volt, illetve egy nagyon nagyon fontos különbség volt, hogy Olaszországban a tengeri levegőn szállítottáklelték ezeket a termékeket, ő pedig egy teremben füstölés technológia van, így van, hogy, És erre azóta is ragaszkodunk, legalább két éves száraz bű az, aminek a füstje, az, ami, ami a téli szalámiknál a füstörést végrehajtja, és ő azzal a kellemes meglepetéssel találta magát szembe, hogy a Tisza mellett érlelt, ilyen ilyen fedett körülmények között érlelt szalámin, köszönhetően ennek a mikroklímának megjelent egy gomba, és a gomba rátelepedett a szalámi külső részére, Ez, ez, ez a nemes ez egyrészt hozzáadott az íz, másrészt pedig hozzájárult a a az érés folyamatához, ahhoz a vízvesztéshez, ami az érés folyamatának egy nagyon fontos így van, egészen más lett, mint a hagyományos olasz szalámi. Na most ezt annak idején csak télen lehetett csinálni. Csak télen voltak olyan körülmények, amelyek mellett biztonsággal elő lehetett állítani a szalámit. Később ugye pikk család uh először egy egy nagyobb üzemet csinált, ahol már ilyen irányítottan, az érést irányította azzal, hogy kibe csukogatta, nyitogatta az ablakokat, meg a réseket, hogy a szél a úgy jöjjön be, meg olyan legyen a hőmérséklet, és páratartalom megfelelő legyen, de nem volt automatikus, és ebben az időszakban még, de ahogy haladt a a fejlődés, fölmerült, hogy hát jó lenne ezt a szalámit egész évben csinálni. És amikor a hűtő technika megjelent, Akkor már Jenő Márknak a az egyik fia, aki a magyarországi termelést egyébként vezette a későbbi iskolán, ő mérnökei segítségével, munkatársai segítségével kidolgozott egy olyan technikát, amellyel lehetett volna egész évben téli szalámit gyárt, de a első világháború után a gazdasági krachot követően Magyarországon drasztikusan leesett a szalámi előállítóknak a száma. Gyakorlatilag három nagy cég, a herc Pesten és a Vidoni, Debrecenben, ez a három cég lefedte a magyar piacot, és a magyar export döntő részét is. uh Nagyon fontos egyébként, tehát a magyar téli szalámi már ekkor Európában ismert, tehát a a húszas harmincas években csak Londonban negyven helyen lehetett pikk téli szalámit kapni, bocsánat. És amikor p előállt azzal, hogy hát ő tud, tudok téli szalámit. erre a másik két kartelbe tömörült cégvezető jelezte, hogy akkor ők fölrúgják a kartelt, amit ők csináltak, amikor a húszas években megkötöttek, igen, egy egyfajta piacvédelem, piacalosztás, tehát amit ma már nem engedne a versenytörvény, akkor még engedélyezett volt, tehát a a kartell tagok azt mondták, hogy hát itt akkor ilyen nem lesz, és végül is akkor elállt ettőlő. Úgyhogy az egész, éves biztonságos előállítás a a az érlelés irányításával, ez csak valamikor a hatvanas években alakul ki, magyar fejlesztő mérnök munkájának eredményeként egy Marton Endre nevezetű úr volt ott, aki megoldotta a Szegeden, azt, hogy, hogy azok a ma is működő uh érlelő kamrák, amelyek egy nagy toronyban Szegeden benne vannak, uh ezek az érlelő kamrák, úgy tudjanak működni, hogy a téli szalámi optimálisan érjen. …